Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 1991. november, II. évfolyam, 11. szám »


Anavi Ádám

Anavi Ádám
Gorgiász mester tanításai
koturnuszok és maszkok helyes viseléséről
(Tanítványait szólítja komédiák és drámák előadása után)
Hé, te világosság-keverő! – Nem látod-e, hogy már
Távozik innen a nép? Fogd szelídebbre a fényt!
Fároszod arra vetítsd, hol egy sincs lábbelizetlen:
Kalmár, gazdagodó tengeri gálya-urak
Kényeztetve nevelt fia mind, aki várja szavam, mert
Szép tanításommal biztos a célhoz az út.
1. paragrafus
Mint a folyondár, úgy simakodj te a páholyi díszhez.
Ha pillanatnyi kegyet hullat a kényhatalom.
Tudd meg, nem kell messzire lássál. Csak az a fontos:
Téged lásson a nyáj mindig a Fővezető
Közvetlen közelében: s nyelvükkel simogatnak
Mókus farka gyanánt. – Szép szavadat keresik
S már irigyelnek, mintha a nagy fény hullna fejedre
2. paragrafus
Nem kell messzire láss te, ha téged látnak, ahol kell.
Koturnusz magasít fejjel a többi fölé.
Fűzd be a szárát: lépés közben nem nyikoroghat,
Ágálásódon ezt nem szabad hallaniuk.
Jó, ha tudod jelenési-körödnek térbeli méreteit:
Hány lépésre a fők, és hol a bölcs öregek. –
Díszpáholy pereménél, nézd, sose légy te magasabb,
Nem szeret abban-ülő felfele nézni terád.
…Botlik a sanda koturnusz előttük, s törheti
Nyakcsigolyádat.
 
3. paragrafus
Maszkod jól igazítsad az archoz: váljanak eggyé.
Otthoni szolga előtt percre se tedd le te azt.
Széljárásra ügyelj, aszerint preparáljad a színét,
Fény játéka után váltsad a színkeverést.
Tudvalevő: mainapság többet igényel az ízlés,
Fancsali képek előtt kellenek árnyalatok.
Erre vigyázz, amikor pofafürdőt venne az arcod.
4. paragrafus
Lesd ki a páholyülőket: hangjukat hogy modulálják,
Már amikor szavukat hallja a Fennenülő.
Mértéket sose tarts, zabolát te a szádra ne tégy, amikor
Hódolatos szavaid pedzi a Főülepes.
Csillagig érhet a túlzás, kozmikus égi hasonlat –
Elhiszi: illeti őt, s várja a felfokozást.
A nevét personád* tölcsérezze magasba,
S persona grata leszel így röviden magad is.
5. paragrafus
Mint a protézis a szájban üljön a maszkod az arcon,
Mosdáskor le ne vedd, még levegőzni se hadd.
Esti cseléded előtt ne lazíts, húzd még szorosabbra:
Fürkész asszonyi szem, senki se lessen alá.
Jól tapogasd meg házad hallgatagon figyelő falalt,
Álmodban ha beszélsz: maszkosan szóljon a szád.

Uraim!
Mára csak ennyit. A többit holnap a dráma után.
1980.
* Persona színházi maszkba épített hangtölcsér.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék