Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1997. november, VIII. évfolyam, 11. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
KIS LÍRAI ANTOLÓGIA

KIS LÍRAI ANTOLÓGIA

A szó és a látvány

Csanádi Imrét indulásától jelentékeny költőnek tartotta az eléggé megbízhatatlan, ingatag s különféle szempontokat állandóan „végső“ ítéleteibe belevegyítő irodalmi közvélemény; az „újabb népies költők“ közé rangsorolták, de versei soha nem keltettek oly izgalmat, s esetenként oly éles, álláspontokat ütköztető vitákat, mint a nála valamivel fiatalabb Nagy László vagy Juhász Ferenc költeményei és poémái. Értő kritikusai méltatták verseinek figyelemre méltó hajlékonyságát, nyelvi erejét, képeinek sugárzó plaszticitását, egyszóval költői realizmusát; Weöres Sándor, a mágus pedig „a nem budapesti költői nyelv“ mestereként aposztrofálta egy hódoló ajánlásában, mégis mindenkit meglepett, s váratlanul ért a hetvenes évek elején sűrű egymásutánban jelentkező költeményeinek sora. Iniciálé, képes krónikaoldal, kegyszobor, oltárképtábla, remekmívű kancsó, festmény volt a „tárgy“, és Csanádi óriási beleérző képességgel, hatalmas nyelvi erővel jelenítette meg őket. Egy konkrét látványként (is) ránk maradó múltat faggatott, irigylésre méltó empátiával igyekezett átlényegíteni, megverselni, de úgy, hogy (amennyire ez a magyar kölészetben egyáltalán lehetséges?) – valamennyire feltámassza a különféle korok – a műtárgyak, iniciálék korának költői stílusát is, a korét, amelyben az adott s megverselt műalkotás megszületett...

A könyvvé összeálló gyönyörű versek közül több is kiemelkedik, ezek közül is szívünkhöz igen közel áll a Csanádi által különben mellőzött (?) Lajos király, udvarostul, a Képes Krónika első lapján * vagy a Quo vadis ?... (Ha az olvasó elolvassa e mintadarabokat, s ha figyelmesen olvassa el, maga is rájöhet: miért? Az egyik a megjelenítés, a másik az átlényegítés csodája!...)

S hogy igyekezzünk a nagy Tamási-emlékvers valamilyen tanulságát is szavakba rögzíteni: Csanádi nagy erővel s fájdalmas melankóliával sugallt igazsága ezúttal (itt és most) körülöttünk mindenkit érint, hiszen sorsunk – a transzszilván sors – vállalására biztat, s ha ebből az irányból közelítjük meg (s mellőzzük a feltoluló türelmetlen asszociációkat) a szó igaz értelmében szívgödrön üthetnek talányosan fájdalmas utolsó sorai...

Igen, a szó és látvány találkozik Csanádi e sorozatában, s módszerére az egyik legjobb példa épp a Szinyei Merse-vers, ahol az adott festményen túl – amelyik csodálatosan jelenítődik meg – a festő életének kérdőjelei és tanulságai is felsorakoznak... Ez a különös, megrekedt, a vidékiségbe szinte belefulladó magyar zseni egyébként is mindig izgatta sorsa talányaival az irodalmat. Gondoljunk csak Krúdyra, aki egyik regényében arról töpreng, hogy vajon mire gondolnak a nők Szinyei Merse Pál Majális című festményén?

Csanádi verse már a Majális „mondenitása“ utáni Szinyei-problémákat gyűrűzteti: amikoris vidéki magányába süppedve „frivol színekkel ugyan mit akarna? / egy izgatja: a szántásé, a barna. / A télvégi, a porhanyón parázsló, / fehér lárváját csak alig lerázó. / Megbabonázza egy kanyargó árok, / mélyén melynek a hólé elszivárog...“ Akárcsak minket e versek...

Elfordulhatsz, darab időre, halál, vén kapitány!...

BOGDÁN LÁSZLÓ

*A Tiszatájban jelent meg 1972-ben, de kimaradt az Egy hajdani templomra című 1989-es gyűjteményből. Egyébként – méltatlanul!...

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék