Elmúlt. Meghal-
tak mind
a szeretőim, fele-
ségeim.
A többieknek én
vagyok halott:
öreg szivar,
elhamvadott.
Már rám se néz-
nek ők,
másnak riszálják
a csípőt
és rejtegetik
mellüket,
nem saccolják
lehetek-e
még használható
combközi
üzekedésre.
Le se köpi |
behavazott
szakállamat
nő, ki mellettem
elhalad.
Pedig kínálta vala
valaha magát
megannyi, bimbaját,
valagát:
fanszőr-bizsergés
bőrömön,
szívfulladás,
ömlő öröm...
Mint százkarú
Sívák
öleltük át
egymás nyakát.
Se szextanács,
se Kámaszútra,
csak lebuktunk
a mély habokba, |