Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 1990. június, I. évfolyam, 6. szám »


Bogdán László

Bogdán László
KICSODA?

szövetségesetek akarok lenni
dünnyögte homálynoki szaniszló
a szövetségesetek leszek
jelentette ki a madaraknak és a fáknak
a madarak
mielőtt válaszolhattak volna
lehullottak az égből
fekete esővel nyomukban
elszáradtak a fák
ne hagyjatok magamra
kiabálta homálynoki
és a tenger felé rohant
először életében emelve fel hangját
kráterként füstölgött a tenger helye
hatalmas városok tornyairól
verődött vissza a nap
mielőtt el nem nyelte volna egy
cápa alakú felhő
azóta homálynoki ott bolyong
a tenger fenekén
városról városra jár
könyvtárról könyvtárra
olvasná sötétben is az ősrégi papirusztekercseket
de szétmállanak ahogy fellapozza
semmivé esnek
és valahonnan gúnyos hahota válaszol
ki sem mondott kérdéseire
te akartad hogy így legyen
süvölti egy stentori hang
te állítottad példátlan hiúságtól vezérelve
hogy a világot bármikor újraköltöd
így lett
költsd újra ostoba tessék!
de most már csak velem szövetkezhetsz
ha akarod ha nem
csak velem érted
de ki vagy te?
– kérdezte szorongva homálynoki –
és a tengerfenék füstölgő homokján
alvó templomok harangjai
sorra megkondultak
de ki vagy te
ki vagy te mondd?!?

1987


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék