Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 2002. március, XIII. évfolyam, 3. szám »




Lázáry René Sándor

Ars amatoria
„In Venere semper dulcis est dementia.”
(Publilius Syrus)
„Tu mihi sola domus, tu, Iulia, sola parentes,
omnia tu nostrae tempora laetitiae.”

(Sextus Propertius után)

Mint a csupasz csecsemők, mikor éhesek, elhagyatottak
Téli homályba merült szoba mélyén,
Esteledőben, a benti sötétben – most olyan árván
Sírnak a szélben a ház tetején, s pár
Vén cserepet le-lerúgnak a sárba a hibbant macskák
Párosodáskor, a vad szerelemben:
Sír az eresz, nyöszörög, belegörbül a hátuk a vágyba,
Hajlik a büszke gerincz, beleborzong
Testük is, összesimulnak a kínban, a játszadozásban –
Júlia, sejted-e: mily tavaszérzet
Tör föl a torkukon át, kiszakadtan a gyermekidőből,
Júlia, érzed-e: mért e jajongás,
Honnan eredhet, s hol fakad egybe a bú az örömmel –
Júlia, hallod-e mély zokogásuk?
Maros-Vásárhelyt, 1896 februárjában

Fürdőkád

(Fordítás Rhuphinostól)
Fürdeni jer, Julikám, beleférünk ketten a kádba:
Buzgón habzik a víz, elszopogatjuk a bort...
Gőzöl a bőr, gomolyog, hamar elszáll, illan a lét is:
Aggkor apasztja a vér víg, kitörő gyönyörét!
Marosvásárhely, 1897. márczius 20-án

Antik téma. Hetéradal
„Dum nos fata sinunt, oculos satiemus amore:
nox tibi longa venit, nec reditura dies.”

(Sextus Propertius, II. 15.)
Árnyas római délután
Rikkangatnak arany rigók:
Térj már észre, poéta, most!
Várlak – hátul a mély lugast
Rég befonta a repkény!
Borral áldani Cypriát
Bújjunk össze: be szép a lét!
Két lány majd fuvolázgat is –
Hadd ránczolja a homlokát
Fonnyadt, pletyka szipirtyó!
Friss hajtás, szerelem virul:
Füttyöngetnek a víg rigók!
Venus bokrai közt a fény
Szétzsong! Új tavasz, új tavasz
Támadt, új tavasz újra!
Maros-Vásárhelyt, 1902. január 10.

Tűnt saturnusi szép idők

Ha, Júliám, szeretsz még, mint a renyhe mécses
A téli félhomályban, reszketek teérted –
Talán betölti fényem lelkedet, szerelmem!
A rejtelem szobája szétragyog, s lobogva
A régi vágy világít rád vidám időkből –
Itáliában, akkor, még Saturnus ifjabb
Korában, úgy szerettünk, Júliám, halálig!
Marosvásárhely, 1925. január 13.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék