Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 1995. október, VI. évfolyam, 10. szám »


Czegő Zoltán

Czegő Zoltán
Porban, füstben
Valaki
már akkor így mondta
kenyér
Szó
Nagyhatalmi jussal
felér
Így mondá
a füstszagú vén vezér –
határ
és értette azon
amit kisgyermeked is
ma már
Rész
ameddig a védő
elmehet
Hegyhát
melyet a gonosz félve
emleget
Gyepű
ki ha füstben
riadalomban
eleven
 
akkor ívben íjban feszül az ország
s nem mer halni ki haldokol mert
magyar halandó kél minden falevelen
Az anyanyelv
nem tart meg
azt csak el-
hagyhatod
Sikoltó utcakőhöz
verődő halánték
Idegen nyit rád
ablakot
... Tengerén kínjának...
Élve megérted s lábon
e viaszérést
Ez az áldás
Nem fog az átok
eredendő az élet
A többi máslás
A bőségre hetedíziglen
kánya kígyó féreg –
méltatlan valál
A bosszú mindig csak eke
szarvába merevült
Csírába a halál
Védő kar fogytán ha kellett
imával riadóztattad sírból
magát Lászlót
 
Pirosba fölhúzott hazánk
fölött füstölgött
oláh szász tót
Fölzúg szinte kettőbe hasad
a fájdított
Hargita Mátra
Csak eszement bamba legyint
és vesz újból bal-
sorsot magára
Hoz ugye majd jobb kézről
ez a nyár
víg esztendőt
Fölfuthatnak megszelídült
gömbvillámon a
színes kendők


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék