Szakács Eszter

Egy hangya is erősebb

Én nem tudok érted homokszemet mozgatni sem.
Egy hangya is erősebb, mint az én hitem.

De elképzelem: eszel, alszol, nyitod ablakod,
s ha hívlak, minden tennivalód otthagyod.

Lelépsz a Tejútról, mint a járdáról,
lábad a köd tömött hullámaiban gázol.

Áttetsző vagy, látom a csillagokat mögötted.
Törhetetlen üveg, oltalmaz a tested.

Kampónyira tömörülsz össze minden este
világom közepébe beleverve.

Rád akasztom a kelmét, melyet aznap szőttem,
s az egy helyben függve marad a levegőben.

Mért fontos, hogy létezel-e, ha éjszaka
megtartasz a semmi fölött, életem fogasa?