Kányádi Sándor
K*. barátomnak

korszerű hősiesség az enyém
végig merlek kísérni ha nem is
a főtérig de mégiscsak a leg-
forgalmasabb európában úgy
mondanák a bánhofstrasszén
kiteszem magam az árgus tekin-
tetek s a tán még árgusabb
rejtett kamerák prédájául és
bólintok biccentek a mellettünk
elsandító ismerősök felé
le-leintve magamban a
mindegyre fel-felnyüszülő
félszet mégiscsak két gyerek
és egy asszony többé-kevésbé
biztosnak mondható
jövője jelene sőt múltja de
mégiscsak alávaló fráter
volnék ha még ennyire se
futná a merszből ha nem is
a főtérig mosolyogni való
sőt nevetséges az én hősi
oldaladon-kutyagolásom
láttam egyszer mondom útközben
hogy mondjak én is valamit
láttam egy hős ledöntött szobrát
hányódni a tyúkudvar szemetében
mosolyogni való sőt nevetséges
volt ahogyan a kakas a szobortetemen
végigparádézott s a le-
nyakazott fejre pottyantva egyet
kukorékolt mosolyogni való
sőt nevetséges volt a hős
rohamra vezénylő karlendítése
ott a tyúkudvar szemetében ám
ha egyszer majd letiszto-
gatják szétesett tagjait
s lenyakazott fejét
visszaillesztve méltó
helyre állítják csodálattal
néz föl rá s megilletődve megy el
előtte az akkori arrajáró

1981.

* Király Károly