Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2000. június, XI. évfolyam, 6. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
SZEMLE

Nyomozás eredménnyel és mértéktartó pátosszal

Kovács András: Az erdélyi szombatosság nyomában. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999.

Kovács Andrásnak nem ez az első könyve az erdélyi szombatosokról, hiszen egyik legelhivatottabb kutatója ennek a témának. A téma igen hálás az elhivatottsággal végzett fáradságos munkáért. Az erdélyi történelem egyik legizgalmasabb jelenségéről van szó: kutatni érdemes, és mindenképpen sikerre számító, olvasmányos formában lehet a nagyközönséget tájékoztatni a kutatás eredményeiről. Hiszen kalandos, izgalmas eseményekről van szó, miképpen minden tragikus és megváltoztathatatlan történelmi esemény annak számít, és az utókor számára fontos krónika, igen gyakran fellapozott részébe kerül bejegyzésre.
A szerző most egy "szubjektív krónikát" ad közre, amely kereken négy évszázadot ölel át. Életsorsokat, egykoriakat és maiakat követve foglalja össze a szombatosok közösségének kialakulását, virágzását és elmúlását.
Milyen szempontok vezérlik a szerzőt? Világosan kihámozható a kötetből. A szombatosság: bélyeg és végzet. Már az volt Kemény Zsigmond számára is, aki a szombatosokról írta csodálatos regényét, a Rajongókat. "Nem szabad temetni az emléküket, még ha felejtéssel gyógyítani is lehet. Bélyeg, igen, de Kemény sem temette emléküket, hanem regényre érdemesítette." Azóta pedig új ismeretekkel, új igékkel "tette helyükre őket a történelem". Bözödi György részvétet érzett irántuk, még szenvedéseiket is tisztelni tudta: egy kicsit ő is rajongó volt világéletében, nem tagadta és nem szégyellte. Mintha az ő meg nem írt regénye is volna ez a szubjektív krónika, annak egyik fejezete.
A szombatosok száma egyre fogyatkozik, ma már csupán Bözödújfaluban akad hírmondójuk. De soha, a kezdetekben sem voltak elkényeztetve, mindenkor nyomorgatták és vádolták őket, hol a katolikus fejedelem, eretnekséggel, hol a protestánsok, mert szektásoknak, elhajlóknak tarttattak. Máglyára, illetve vesztőhelyre küldték őket. És a mai napig elszigetelten, magányosan, minden támogatás nélkül tartotta fent magát közösségük, kitéve folytonos üldözésnek, "lenézés és állandó bosszantás közepette". Életük állandó mártíromság volt, ők mégis ragaszkodtak őseiktől öröklött hitükhöz, lelki meggyőződésükben semmi megingatni nem tudta őket. Vagyis, állapítja meg a szerző, párhuzamot állítva mindenfajta kisebbséggel, tanulságként is szánva egyben: "ez a rendületlenség még akkor is becsülést érdemel, ha netán tévelygők lennének".
Kovács András legnagyobb erénye, hogy e kivételes sorsot mértéktartó pátoszszal tárja elénk. Nem siratóéneket olvasunk. A józan mértéktartás, a tényekhez való ragaszkodás, a "szubjektív" mellé társult objektivitás a kötet egyik fő attribútuma. A nyomozás legfőbb eredménye e higgadt számbavétel: nem vereség, hanem tény. Nem szabad csak példázatot látni a szombatosok sorsában, nem szabad kisebbségi metaforát fabrikálni belőle. A szerző józan mértékvétele - miképp a kötet egyik méltatója, Imreh professzor írja - segít abban, hogy az irracionális fajdalmon túl valami racionális derűre találjunk. Amiképpen ő maga összegez: "Erdély különvalóságát a Történelem jegyzi, fölösleges buzgólkodás volna múlékony szavakkal és erőtlen érvekkel bizonygatni. A miért és hogyan érdemli meg a kutakodó beható figyelmét a maga helyén - de itt túl messzire vinne attól a jelenségtől, amely időben a történelemnek aligha egy szemvillanása csupán, és térben aprócska sziget maradt egy háborgó óceánon. Különösen a századunkbeli emberpróbáló viszonyokkal is számolva, amelyek szorításában már Erdély sem maradhatott - vagy csak nyomelemeiben - kivétel."

BALLA G. MÁRIA
kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék