Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2002. május, XIII. évfolyam, 5. Szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 


Asszonyok a mindennapok frontján

Zakariás Erzsébet: Asszonyélet Erdővidéken. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000.
Zakariás Erzsébetről el szokták mondani, hogy következetes néprajzos, aki nem csupán elméleti munkásságában kapcsolódik a népi kultúrához, hanem élete egy bizonyos szakaszában benne élt, benne alkotott, hiszen gyakorló zenészként a folklór bűvkörében aratta sikereit. Ugyanakkor arra is utalni lehet, hogy nőként olyan témát választott kutatása tárgyául, amelyet a megfelelő empátiával képes kifejteni, és a műfaj módszereiből adódóan a megfelelő bizalomnyeréssel tud dokumentálni. Vagyis szerencsés témaválasztás ez.
De ez nem minden. Nem csupán ennyi teszi ezt a dolgozatot emlékezetessé.
Egyrészt a hatékonyság nem témafüggő, személyfüggő inkább, vagyis a szerzői tehetségből és tudásból fakad ereje. Másrészt a tudás, a szociográfus tudása ebben az esetben sem mondható belterjesnek (nőiesnek): látványosan tájékozott a szociografikus és filozofikus deskripció terén is, és hogy miféle forrásokból táplálkozik e tudás, a kötetbeli bevezető tanulmány jól szemlélteti.
A mottók is erre utalnak. Hamvas egyfajta területenkívüliséget jelent, újfajta megközelítés lehetőségét veti fel, másrészt a Nagy-Ajtai Cserey Farkasidézet arról tanúskodik, hogy a kérdéskör a múltban gyökerezik, hogy mindaz, amivel ez a könyv foglalkozik, elsősorban egy ősi hagyományból eredeztethető, annak továbbélése, illetve egy társadalmi jelenség lassú, ám egyre gyorsuló lebomlása.
Az a legjobb, amikor valóban eltéríti a tudása és az ízlése, eltéríti' a részrehajlás zsákutcáiból, és izgalmas, alig bejárt területekre vezeti.
A megfelelő stációkat végigjárva jut el ezekhez a szempontokhoz. A nőkérdés társadalomtörténeti megközelítése, történeti beágyazódása, majd a földrajzi betájolás után kerül végül sor a részletes ismertetésre. Miként élnek az erdővidéki asszonyok?
Ez természetesen összetett kérdés, nem is gondolná az ember, mi minden ide tartozik, és mi minden kerül a hatásköre alá. A Gyermek a családban című fejezetben arról van szó, hogy miképpen dől el, hogy mi lesz valakiből, milyen munkára fogják, annak függvényében, hogy milyen neműnek született. És ha lánynak, akkor eleve kiszabott a sorsa. A nagykorúság elérésével pedig meg is pecsételődik ez a sors, és az ismétlődések ciklusában a női szerep semmi változatosságot nem jelent, illetve csak csekély mértékűt. A láza-
dókat nem a külső, hanem a belső, közösségen belüli erők győzik le, és térítik vissza.
Nem is gondolnánk, de már az öltözet is a betagozódásra szolgál, arra végül, hogy visszatartsa a lázongót. A bálozások, a különféle munkamenetek, a konfirmáció, a terhesség, a lépten-nyomon felbukkanó tabuk az asszonyi lét determináltságának meghatározói, objektívvé vált szubjektumok. Végigkövetve egy asszony életét, a mindennapjait, kiderül, kizárólag súlyos és megkerülhetetlen szerepek szerint élheti az életét. Mindenre kidolgozott szertartásrendszerek, viselkedésmodellek nyújtanak fogódzót, a konfirmációtól a terhesség-megszakításig.
De a gyermeknevelésen túl még ott vannak a munkák is, amelyeket a gyermeknevelés mellett el kellett végeznie. Mi tartozott az asszony munkarendjébe? Érdemes idézni a munkarendjét: reggel négykor felkelés, tűzrakás, állatok etetése, fejés, reggelikészítés, tej leszűrése, reggel hétkor szárnyasok kieresztése, etetése, rendrakás, utána főzés, ebédvivés a mezőre (pontban harangszókor), mezei munka, délutántól kora estig, szénaforgatás, takarás, kapálás stb., este vissza, állatok ellátása, fejés, tojásbegyűjtés, vacsora, mosogatás, rendrakás, varrás, lefekvés. Illetve e napi feladatokon túl a beteggondozástól a kenyérsütésig, a nagymosásig minden az asszonyra tartozott.
A kötet második része tartalmazza a gyűjtés anyagát, és ebben hiedelmek és szokásmagyarázatok találhatók, illetve visszaemlékezések egy-egy fontos vagy érdekes eseményre. A bő anyag mindenképpen megerősíti az előző rész elméleti fejtegetéseit. Az tükröződik benne egyebek mellett, hogy még a látszólag életen túli hiedelemvilág is ezt a fajta rendet képezte le. Ugyanakkor felfedezhető egy fontos jelenség: arra kapunk választ, hogy az asszonyéletben tapasztalható viszony- és kapcsolatrendszer hogyan nyilvánul meg a társadalmi élet egészét tekintve, milyen szerepe volt az asszonyszokásoknak a társadalom kialakulásában. Ez ennek a kötetnek a legizgalmasabb kérdése. A szerző nem dönt efölött, ellenben kiváló anyagot tár lelkiismeretes munkával az olvasó elé, akinek joga e döntés, joga és lehetősége. Szempontokat és nyersanyagot tár olvasói elé ehhez a döntéshez.
Ugyanakkor jótékony visszahatása is tapasztalható a gyűjtött anyagnak: mert a visszaemlékezések spontán nyelvi ereje látható eredményességgel szabadítja meg az elmélkedőt a nehézkes és bonyodalmas szerkezetektől.

NAGY ANDREA

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék