Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2001. július, XII. évfolyam, 7. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 


Karácsonyi Zsolt

A támadás elmarad
A támadás elmarad ma éjjel,
a pásztorok csak a második napon
indulnak le a hegyoldalakon,
de akkor tényleg támadás lesz
és minden vonalon.
Az tény, ez egyszer elmarad,
betegek ma a kecskék,
bárányfelhői fölött
kacarászgat az isten,
a pásztorok még nem indulnak el.
*
A városban a helyzet változatlan,
de nő a feszültség,
megkéselték a mészárost,
és a szomszéd néni kutyáját.
Beszivárognak egy távoli, idegen földről,
és tudják, hogy a támadást,
nem lehet halogatni sokáig.

Levelek, máshol
1.
Egy évszak még leírható, hiszen az idő
az is egyfajta járás, így nevezik a fentiek,
de méréseik pontatlanok olykor. Fél nyolc

előtt e kedves jósokat nézegetem húsz
különböző csatornán.
2.
Legjobb a dolgokat elseperni vagy leírni,
a pontosság ha fontosul. In the front of,
a ház előtt, ha csöng a kéz a gomb felett,
és jó nyomni ilyenkor. Mit nekünk évszakok?
Mit nekünk levél? Elég, ha később, ha máshol.
Az erezetet érteni nem szükségszerű,
de képzelj mögé egy fát, a gomb mögé egy
nem süket fület. Csak hit kérdése, mondják.
3.
Filmekről beszélnek így kedves barátaink.
Micsoda snittek! Micsoda nagytotál! Ahogy
a hátára ráhúz. A módja ez. A dolgoké.
Egy fiú, aki hátratett kézzel sétál a sínek
között. Kötött kabát és kankalin. De a
kankalin kimarad. Figyelmetlen operatőrök.
4.
Majd mesélek neked egy filmről. A tó
közepén vizibicikli. Az ősz szigetén
hátrahagyott nudisták. Egy ahhoz hasonló
bányatóban úszol, a parton levelek,
máshol.

A lépcső hölgye
Az a lépcső csupán egy a sok közül, de nem
feledhető. Memóriája: az esőcseppek és léptek
nyomán létrejövő bemélyedés, a kő jobb oldalán.
Az a lépcső folyton emlékeztet majd a házra: az
ajtó mögött további lépcsők, és egy óriási asztal.
Aki leül az asztalhoz, előbb-utóbb átnyújtja kardját,
a trubadúrok is felelednek. De a házigazda veszélyes,
s csak a holtak ártatlanok itt.

A második napon
Akkor kezdődött minden,
a lány, aki nincs, pontosan akkor nyitott
ajtót és a kilincsnek dőlve nézett előre sokáig.
A kopogtató így szólt: „Csak jöttem,
hogy beeressz és az arcodat lássam,
hogy beengedj gond nélkül,
s ne kérjem alássan.
Aláástam már minden dolgomat,
a maradék munkát a termeszek végzik,
ezért engedj be, holnap jön a költő,
mondják, a szárnya fehér.”

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék