Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1997. december, VIII. évfolyam, 12. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
DELEATUR

DELEATUR

Az írók hasznáról

Jóllehet kénytelen vagyok elismerni, hogy a romániai magyar könyvkiadás a jelenlegi fomájában egy szürke és vidéki irodalom életben tartója, annak értelmét, hogy a könyvkiadókhoz hasonlóan az írók is hozzák létre a maguk céhét, fogalmazzák meg a maguk chartáját, nem látom.

Az Írók Céhe kotlósként maga köré gyűjtve, kiszabadítaná a kiadók hatalmából az árva írókat... Érdeküket képviselné a maga bürokráciájával... Ügynökségként működne, lehetővé téve, hogy az írók és költők a kiadók rubrikáiban néhány sorral feljebb juthassanak...

Tetszetős érvelés, de illúziókból táplálkozik. Nézzünk egy példát. Az író leül, hogy megírja könyvét; céhe ekkor azt mondja az író művét megjelentetni szándékozó kiadónak: 2 millió most, 3 millió a könyv megjelenésekor. Mire a készséges kiadó azt feleli, nem, és ugyanezzel a lendülettel kiadja X.Y., céhen kívüli összes verseit tizedannyiért, esetleg U.V. reprint siralmait, P.Q. előszavával, századanynyiért. Mi van ekkor?

Világos, hogy sem X.Y.-nak, sem P.Q.-nak nem érdeke a Céh létrehívása. Akinek viszont sikerül nagyobb piacon, magyarországi, netán nyugat-európai kiadókkal üzletet kötnie, nem fog az erdélyi kiadók szűkmarkúságával komolyan perlekedni. Az Írók Céhe akkor működne, ha minden író tagja volna, illetve aki nem volna tagja, annak művét igazi kiadó nem jelentetné meg. Bár még akkor sem, tudniillik a mai támogatási rendszerben a kiadónak nem érdeke, hogy igazi kiadó legyen.

Egyébként is, amennyiben mégis összetrombitálnák az erdélyi magyar írókat, és megalakulna az írók érdekeiért harcba szálló Írócéh, abban az esetben: 1. a megválasztott elnökség azonnal kompromisszumra törekedne; 2. a megválasztott elnök az izlandi Írócéh meghívására három évre Reykjavikba utazna; 3. hogy kinek érdekét képviselje a céh, azt X.Y. unokabátyja, a veterán faliújságszerkesztő mondaná meg. (Azt persze el kell ismerni, hogy minden egyes tagjának temetésére aranypántlikás koszorút küldene, és irodalmi igényességgel megfogalmazott táviratot a gyászoló családnak.)

LÁNG ZSOLT

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2021
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék