Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1997. november, VIII. évfolyam, 11. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
Bogdán László

Bogdán László

Ötletek, vázlatok

Egy Drakuláról szóló mai írás – és itt idegbeteg korunkról van elsősorban szó! – műfajtól függetlenül szembe kell nézzen avval a kikerülhetetlen ténnyel, hogy mit is dolgoz fel? Drakula vajda, igazi nevén Vlad Ţepeş horror elemekben ugyanvalóst bővelkedő történetét-e avagy a Stoker-regény és az ezt követő számos film sugallta legendát?!

Úgy gondolom, hogy a musical – terve elég régóta foglalkoztat – mindkettőből kell merítsen! Tehát Vlad Ţepeş vad, bestiális, kegyelmet nem ismerő életének epizódjaiból ugyanúgy, mint a Stoker-féle vámpírmeséből. Megoldható-e ez? Természetesen igen, ha nem hinném, nem is kezdenék hozzá...

Tehát adva van egy középkori fejedelem, akitől retteg környezete, aki a mai pszichologizáló szóhasználat szerint valószínűleg szadista. (Feljegyezték róla, hogy amikor már nem húzhatta karóba vélt vagy valódi ellenségeit, Mátyás börtönében legyeket fogdosott, kitépte a szárnyukat, és vergődésükben gyönyörködött...) S adva van egy titokzatos erdélyi gróf (Stoker tudatosan keveri össze még a származását is, bojárról beszél, székely bojárról, s már ez is elég annak felderítésére, hogy fogalma sincs a térség fájdalmasan összekevert véres és zimankós eseményekben gazdag történelméről!), aki tulajdonképpen vámpír! Áldozatai vérét szívja, előszeretettel változik madárrá, rettegésben tartja környezetét...

Mi a közös a két figurában, a valós történelmi alakban, Vlad Ţepeş havasalföldi fejedelemben és a Stoker kreálta vérszopó erdélyi grófban?

A szélsőséges és felületes hasonlóságokon túl nyilván az, hogy egyikük sem ismer könyörületet.

Tervezett darabunkhoz tehát adva van egy úgyszólván mai hős, egy könyörületet nem ismerő, rettegett személyiség. Ezt annál is inkább lehet parodizálni, mivel számtalan filmben is feltűnt, s nem véletlenül, és alakja a szó igazi értelmében ismerősnek, mainak mondható...

Darabunkban Drakula gróf egy elmegyógyintézet ápoltja, tulajdonképpen szekus tiszt és KGB ügynök, akinek az a fixa ideája, hogy ő Havasalföld rettegett vajdája, a karós Vlad... Ápolóinak állandóan arról vizionál, hogy ellenfeleit karóba húzatja, hálátlan főnökeit szintúgy, mint ellenségeit, akik halálra keresik őt...

Közben az elmegyógyintézetben különös események veszik kezdetüket, éjszaka „vámpír“ garázdálkodik a kórtermekben.

A darab tehát több szinten fut, egyfelől megelevenednek Drakula rémálmai – vajdakorának eseményeiről; itt, mivel álomjelenetekről van szó, a képtelenségig el lehet torzítani az eseményeket, játékosan, sok fekete humorral ábrázolni az elmegyógyintézetben ápolt egykori szekus tiszt beteg agyában eleve eltorzuló eseményeket; másfelől megelevenedik egy „mai“ horrortörténet is, végig nyitva marad a kérdés, tulajdonképpen ki is a vámpír az elmegyógyintézetben, a Drakula nevű ápolt-e, netán más személy, mondjuk a főorvos-asszony?!

Mindezt eleve játékosan és parodisztikusan képzelem! Parodizálni a középkort éppúgy, mint mai horror-elemekkel átszőtt, rettegő jelenünket. A darabnak nem lenne túlságosan sok szereplője, a főszereplő nyilván az emlegetett ápolt lenne, megjelenne egy ugyancsak furcsán viselkedő főorvosnő, néhány ápoló, orvos és beteg, s aztán – mivel bűnesetek történnének az intézetben – mai román nyomozók. Itt az ismert séma: egy mindent túlkomplikáló, naiv, idióta helyettes és egy bölcs mindentudó, de semmit előre nem látó, öregedő főnök.

DRAKULA

songok ötletek vázlatok egy soha meg nem íródó
musicalből, melynek hőse egy spiridon nevű szekus
őrnagy 1988 süllyedő nyarán egy erdélyi
idegszanatóriumban drakulának képzeli magát

belépő

az eseményeknek a felszínén
habozva álmélkodva szakadatlan
drakula legyek? ne legyek?
lányokkal őrjönghetnék a zabban
utazhatnék oslóba repülővel
hajókázhatnék amnéziába
póznára fára hegyre mászhatnék
nem is gondolnék drakulára
de nem lehet forgat az örvény
életem elborzasztó mása
drakulaként gondolok-e vajon
őrnagyságomra s a sárga házra?

amikor ellenségeim karóba
húzatom ellátok-e idáig?

ahol életem fonákja izzik

s vándorló lelkem egy másik
alakot ölt ó kedves nővérek
szánjátok drakula árva mását
kiben csak reszket inog a lélek
s nem lelheti testi lakását
nem lelheti meg kacagását

rodica nővér

mit gondolsz drakula tényleg bolond?

vagy csak megjátssza itt nekünk magát?

hogy ne vegyen részt a falvak ostromában?

hisz az a MÁSIK tudod mit akar

vă facem totul - kárálja szünetlen

és elindítja buldózereit

védtelen falvak gyümölcsösök ellen

mit gondolsz drakula tényleg bolond?

apám írta, hogy a mi falunk is

ott van a listán rögtön az elején

mivel úgy találták...

a főnővér

a tegnap éjjel érdekes dolog

esett meg velem mialatt a hetesben

a szépasszonyt megölték megfojtogatták

meg is erőszakolták végül a párnáját

nyomták az arcára míg csak meg nem fulladt

lelkét ha volt a ribancnak lelke

teremtőjének adta át mialatt én

spiridon őrnagy albumát lapoztam

nem jött álom s a közelemben

nem is volt más könyv noha én oda
készítettem a Nyomorultakat
de az őrnagy fényképei tolongtak mégis ott
egy konflison maga spiridon ült
körötte promenád frakkos pakompartos
urak és hölgyek is harangozó
krinolinban kisasszonyok aztán spiridon
nagyapja vagy ez is Ő volt? most már
nem tudom ő vagy nagyapja?

immár egyre megy!
ő bevallotta már minden spiridon
drakulának álmodta magát nem
nem álmodta minden spiridon
drakula volt nos a nagyapa
egyszerre felém fordult esküszöm
megmozdult a kép s gunyorosan
rám vigyorgott a szusz belém fagyott
és hirtelen sötétség borult rám

az áramot
megint elvették örökké elveszik
ezt nem is lehet ép ésszel kibírni
felém fordult az öreg spiridon
vagy mégis maga az őrnagyunk lett volna?
felém fordult vigyorgott s azt mondta
Mária vigyázz Mária tudjad
te következel!...

a főorvosnő áriája

hát legyen te vagy vlád a karós
de akkor én vagyok a jós
s megjósolom – a végzeted
immár el nem kerülheted
egy hajnalon alkonyaton
ott reszketsz majd a vérpadon
körötted őrjöngő tömeg
akarná látni vesztedet

míg távolabb a hajdani
karón száradók árnyai

is feltámadnak testedet

hogy ne találhass menhelyet
kiveti víz kiveti föld
nem nyughat ki maga is ölt
hát kísértesz majd szüntelen
nem fogadhat be szerelem
hazudhatsz is én elhiszem
körötted vér és gyötrelem...

spiridon áriája

álmomban mindég én vagyok
karós vlád is az átkozott
a jajszó már-már égig ér
az átkozódás elkísér

özönöl utánam a vér

álmomban mindég én vagyok
a vámpírkirály elátkozott
boszorkák raja elkísér
panasz is vád is engem ér

az átkuk egyszer majd elér

álmomban vérfarkas vagyok
saskeselyűként röpdösök
beférek a kulcslyukon is
áldozatom átkain is

értetek is majd eljövök

én vagyok mindszent drakula
kutyafejűek ostora
a sátán baljós fintora
örök középszer bosszúja

drakula vagyok drakula

főorvosnő

spiridon vagy nem drakula!
a belügy beteg őrnagya
leszázalékolt csillaga
spiridon vagy nem drakula!
mától kapsz megint altatót
hogy álmodd újra ami volt
nőkről nem álmodsz? nők soha
nem tűnnek fel történetedben?
el nem indulunk soha ketten
hajnali kolostorok felé?
nem settenkedünk szürkületben
kék virágoknak mezején?
ahol még pislog a remény?

(1993)

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék