Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1996. február, VII. évfolyam, 2. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
Major-Zala Lajos

Major-Zala Lajos
Alter-na(t)ivitás
Ki kell bolházni a (sz)ótárból és mielőtt agyon-nyomnánk
kibeleznénk utálkozva a szemétbe: szembenézni vele
mint mikor a vendégeidet vendégként fogadtad házadban
s nem alter-na(t)ívoskodtál az istenhozzáddal helyet mutatva
az asztalnál az alter-na-t-ív egy ocsmány szó – ha szó lehet
ocsmány vagy csak annak használója nyelvére fog-adója –
szabadot is jelent: annyit hogy választhatsz a kettő közül
de nem a vendég között ha már házadba engedted-h-ívtad
mert az az igazi alternatíva – szerinte – ha megtanulod nyelvét
mert különben házadból kidob (ny)elvtelen mert ez a házbitorlók
és vendégség-bitorlók alternatívája: ki-ny-elvesíteni létedből
mert az egyes-ülő E-ur-Ópa unalmában v-akarja a seggét
s rosszalló p-illantásokkal fenyeget ha végre nem alter-na(t)ívítod
be magadat a választhatatlanba a diktált al-ap-szerződések
bealaptalanításaiba ahol csak az egyik f-él választhat pedig
Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze
így ülepítsed az agyat az ész (s)eg(g)évé balkáni módra a szívet
pedig seggesítsd át árulássá: a lélek kiárusításává örökre
Húzd ki tudja meddig húzhatod mikor lesz a nyűtt vonóbul bot
Ha-tártalanítás
Odaadnám cserébe hat-árainkat bármely határokért
– még ki is szót-árasítanám őket örökre a nyelvből –
hogy hat-ártalanítsák semlegesítsék egymást megértésre
hogy csak a bölcsők sz-ámítanak körülöttük az anyákkal
mert E-ur-Ópa mellett egyre kevesebb a bölcs-ő és az anya
csak ne akarjon engem senki kibölcsőztetni bölcsőimből
be- és szét-bölcs-őztetni mert ez meg az a bölcső szebb és jobb
a másiknál semmiféle nemzeti vagy sanda posztnemzeti ür-üggyel
mert akkor a magamba-szorult támadott és védő NEMZET vagyok
határokon túl határokon innen tizenötmillió egyed (hat)ártalanul
nemcsak lelkemben a szív értelmével de ha kell fizikai (s)érvvel
Tanulj dalt a zengő zivatartól Mint nyög ordít jajgat sír és bömböl
ha a család és szabadság veszélyben tíz k-örömmel védem
nemzetem minden alattomos és galád támadó ellen a végletekig
Mert régi erkölcs s szpártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid közt
az aki nem tud meghalni bárhol és bármikor azért a szabadságért
amely a veszélyeztetett élet gyökereinek méltóságát garantálja
az nem érdemei sem hazát sem szabadságot még kevésbé életet
Betöpörödünk
Betöpörítjük magunkat még kisebbé mint
amilyenek vagyunk és amilyennek tesszük magunkat
– pedig a kis nemzetek között is vannak
irigylésre méltó nagyok (de mi már nem is
irigykedünk csak azokra akiknek sok pénzük van
munka nélkül vagy nagyon kevéske verejtékkel!) –
ez a nép Letépte fényes nemzeti bélyegét
S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének
felejti hogy a hazugság cselszövésének koncul dobattak
falvai városai népességének egyharmada s azóta is
e gyalázatos nemzetközi fondorlatok kábulatában él
– mondhatni lelki kómában – s nem tudja rendbe hozni
bicegő öntudatát szertegyalázott és szétvert személyiségét
s az a legszomorúbb hogy a sokat emlegetett balsorsáért
nagyrészt maga felelős: besétált a számára kivetett
történelmi csapdába s még mindig mindent megtesz azért
hogy átverjék hiszékenységében és naiv nagyvonalúságában
és eltüntessék a történelmi süllyesztőben Herder bamba és
rosszindulatú jóslataként amire Kodály és Bartók rég rácáfoltak
nem tudja nem is akarja megtanulni a felelős öntudat embert
(ha van még) és nemzetet (értelmiségi szégyen) fenn- és
megtartó súlyát! s azt hogy E-ur-Ópa közönyös ádáz
és zsarnok az aggok kapzsiságával és hiú kegyetlenségével
így letöpörödünk a még kisebb alá: a legparányabbig
hogy széttöpörödött akaratunk ne is válaszoljon
személyiségünk SOS-jeleire a mikroszkóp alatt
s érzéketlenül begőgösödünk nyomorúságunkba
fitogtatva széthencegjük: lássátok mi (ki)vetettek
a történelem ki-vetettjei – persze érdemtelenül –
Ki dörömböl az ég boltozatján Ki zokog mint
malom a pokolban? Áldozati bárányok?
hol elefántnak hol egérnek képzelve magunkat
elvették tőlünk a szemmértékét a luki-logik
az ész m-értékét: hogy ormányos-agaras egereknek
nézzük magunkat és ránk mutogassanak és
széttapossanak mert nem mi hanem mindig valaki más
hibás sorsunkért a jami-huszárok mossák internáci
kacsóikat: a bocskorosok izzadják ki helyettük a hitel
kamatjait míg a türelmük meg nem bokrosodik
a gyeplőt odadobva a nép meglovasított lovai közé
s nincs aki megbotozná puff-(cs)ajk-ás sírjaikat!
a cárevics pedig bankárnak sietett Londonba
Kiősítés
Becsülöm azokat akik szeretik az ősöket
Elődeinknek bajnoki köntösét
az ősi földet mert gyökerek nélkül az ember
nem ember – esetleg fél-ember – a fa nem fa
de kevésbé a kiősítőket hogy beősítsék
magukat a mások ősei helyébe a Föld
őslakosainak titulálva magukat
vert angyaloknak megalázottaknak
a pokolból szabadult elnyomottaknak
s most hogy végre mint „győztesek”
idegen segítséggel és félrevezetéssel
mások ősei: a bölcsők és a temetők fölött
a rablók telhetetlenségével rendelkezzenek
Hulló angyal tört szív őrült lélek
Vert hadak vagy vakmerő remények?
 
Szétzagyváljuk magunkat
S nyelvét megunván rút idegent cserélt – a nyelvben nincs
rút és idegen csak rút emberek akik idegenné rútítják
a másik anyanyelvét ezáltal a mindenki anyanyelvét:
az emberit hogy ne tanuljunk meg soha: emberül minden
anyanyelv szép és egyedi mint minden ember egyetlen nyelv
kihalása is a világlélek szörnyű katasztrófája elnyomása
pedig minden emberi arc durva arculcsapása a benyelvesítés
egy másik nyelvbe kényszer által: bűntett kiszemélyesíteni
valakit lelkéből és beszemélyesíteni személytelenbe
a szétszemélyesített világ léttörése: a szellem romhalmaza
összezagyváljuk magunkat ebben a komputeres világban
hogy a sok válasz között keressük a szétzagyvált kérdést
s rájövünk hogy kérdés nincs mint Trianonban csak válasz
bezagyváltak a l-éttelenbe tologatják szívünk s-ebei határait
Ópa iszkol már hetvenöt év óta Szarajevóból Trianonból
s lohol vissza Szarajevóba csak hogy ne emlékezzen Trianonra
ha nem kellünk E-ur-Ópának hát legyen! nekünk sem kell
a vén szklerotikus! magából kidobni úgysem tud: testében vagyunk
ha rosszindulatú daganatként is de benne maradunk hogy velünk
dögöljön: összeomolva kilúgozott szellemének kártyaváraként
Húzd ki tudja meddig húzhatod Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot
Ki(di)ófásítják lelked
Ki(vi)lágtalanítottak téged a világból
– 45 millió vil-ágtalan futkoss e Földön –
légy hutu tuszi szerb bosnyák horvát
vagy magyar az erőszak mindenhol erőszak
a különbség csak az hogy ki az elszenvedője
az erő-szak-ban szakosítják nemcsak
látásod a világot: elveszíted magadat
nincs gaztett amely e gaztettet fölülmúlná
ha csak nem a gaztettek gaztettje: a gázkamrák
ne gondolj a kamrádra amelyből a vén diófára
néztél gáz lebeg fölötte: lelked gázosítják
arra sem hogy aki ide beköltözik az csak
egy diófát lát – ha a gránát szét nem dobja –
s nem a DI-ÓFÁT – kidiófásítottak házadból
a reggeli hara(n)gzúgásból temetőidből
ahol majd leverik őseid neveit is mert
ellenség vagy – de ki kinek ellensége? s hiába
téged már sehol senki – szerb bosnyák horvát
hutu vagy magyar – nem tud bediÓfásítani
szétdiófásították lelked hogy kegyetlenségre
majd még nagyobb kegyetlenséggel felelj
Mintha újra hallanók a pusztán
A lázadt ember vad keserveit s cinikusan
Ópa e gaztettekre euró-bitangságokra
Pilátusként kezeit mossa egyik szeméből
krokodilkönnyek a másikkal a Világbankra
kacsint ha kell civilizáltan mindig félrenéz
Gyermeki báb puha szíve tárgya
tönkrediófásították örökre az életed s te
(l)éttelenül lebegsz s-ebeid fölött s a bántalmakra
még nagyobb bántalmakkal felelsz az már
lényegtelen hogy kapod vagy te adod azokat
Tyúktojásból sasok
A történelem kukáiban guberálunk ahelyett hogy kikukásanítanánk
magunkat a tört-én-elem-ből s őseink lelkiismeretében turkálnánk
a múltnak nincs lelkiismerete mint a halálnak sem felelőssége
a múltnak csak alapja van nehogy tudományos homokra húzzunk
falakat: történelmet mint ezt a posztnépek közül sokan teszik
halandzsával és félrevezetésekkel hogy betörténetesítsék magukat
történelmetlenül a Nagy Történelembe tönkrehalandzsázva még
a temetőket is tudományt és az i-gazságot hantolva a csontok közé is
amelyek csakis az ő csontjaik s amelyekről látni hogy lenyúzták
a bőrt is a gonosz hódítók – de ők (b)őrtelenül is átkukucskáltak
a Kárpátok hágóin de akkor már az Úr oldalán annak palástja alól s az Úr
megígérte nekik az ígéret földjét mondván: íme az ősi föld amelyet ti
már a teremtés előtt birtokoltatok mielőtt megszülettetek az őstojásból
A büszke Karthágó hatalma Róma s erős Babylon leomlott s ti vagytok
azok maradékai az Úr csak tudja hogy mit akar mi terem a fán és
mitől tojik a tyúk (persze az ő tyúkjuk mi is lehetne más?) mert ők
már itt legeltették ős-sasaikat az őstojás előtti időszakban az Úr
kedvenceként de tyúkosították őket az ősi-föld-bitorlók amikor ők már
magasröptű sasként körözték az ősi eget az ősi föld fölött tyúktojásból
szállván a magasba amiről megint nem ők tehetnek hanem azok a ronda
sasból tyú-kosító elnyomók de végre sasok lettek héják – sasosítják
tyúktörténelmüket – hogy kilopják minden idegen fészekből az ocsmány
idegen csirkéket hogy ő(s) sasokká nemesítsék őket kegyelemből
És hadd jöjjön el NOÉ BÁRKÁJA Mely egy új világot zár magába?

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék