Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2001. január, XII. évfolyam, 1. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 


Egyed Emese
Történetek a rajzfüzetből


SZEREPLŐK:


Különlegesek:
1. Kockás esernyő
2. Gyűrött kalap
3. Lyukas kiskanál
4. Fél szőnyeg
5. Csórényakú csirke
6. Cserepes virág
7. Rajzfüzet


Kevésbé különlegesek:
Mesélő
Béla, megállapodott ember
Hamvasy Ordas Tihamér
Vanda, a felesége
Gábor, nyugtalan ember
Járókelők
Hang


MESÉLŐ (visszafelé pörgeti egy rajzfüzet lapjait) Nézegetem a hetediket
Beszélgetek a hatodikkal
Megetetem az ötödiket
Leterítem a negyediket
Napba nézek a harmadikkal
Fejembe csapom a másodikat
Kifeszítem az elsőt
Elhárítom az esőt....
Titokzatos ez a dal...
Titokzatos, de szép
Mondogatom, hogy értsem...
Magyarázd hát meg nékem!


HANG Történet a kockás esernyőről. .
(Szélzúgás).
MESÉLŐ Itt van ez a rajzfüzet, valaki itt felejtette. Valaki kiradírozta a lap-
jairól a képeket. De ha jobban nézem ...
(Zene. A Mesélő szavaira megjelenik a város utcája, ott sétál Béla, a járókelők köszöntgetik. A mesélő a közönségnek magyarázza, mi látható:)
Béla a legjobban dolgozni szeretett. A kisvárosban mindenki ismerte. Amint végigment a főutcán, csak úgy áradt felé a jól nevelt mosolyok sokasága:
I. JÁRÓKELŐ Jó napot, Béla úr...
II. JÁRÓKELŐ Á... örvendek a szerencsének...
III. JÁRÓKELŐ Szerrvusz, szerrvusz, Bécikém, mikor kapunk be egy sört?
MESÉLŐ (a közönséghez) Béla rendkívül illemtudó volt, alig győzte emelgetni a kalapját. Szélkabátjába néha belekapott a szél, kockás esernyőjét verőfényes nyári napokon is a karjára akasztva viselte.
BÉLA Mindenre gondolni kell. Manapság senki nem tudhatja, mikor ázik el a nyakkendője...
MESÉLŐ Ilyesmiket szokott mondani. Aztán egyszer...
(Szélvihar kerekedik. Némajáték. A szél a lányok kezéből kicsavarja a babát,
a fiúk játszóteréről elragadja
a labdát. Béla újságot vásárol, de a szél az esernyőt kifújja a kezéből, kibontja, mint egy ejtőernyőt, a vízre ejti)....
MESÉLŐ Ez az az ernyő. Ide felakasztom, hadd száradjon.
Nézegetem a hetediket Beszélgetek a hatodikkal Megetetem az ötödiket Leterítem a negyediket Napba nézek a harmadikkal Fejembe csapom a másodikat Kifeszítem az elsőt
Elhárítom az esőt....
Titokzatos ez a dal...
Titokzatos, de szép.
Mondogatom, hogy értsem...
Magyarázd hát meg nékem!

HANG Történet a gyűrött kalapról.
MESÉLŐ (belemélyed a füzetbeli fehér rajzlap tanulmányozásába)
VANDA (Ordas Tihamérhoz, aki éppen egy tarisznyát vet át a vállán) Nyúl
szőr kalapot vásárolj, az áll neked igazán jól.
MESÉLŐ Így szólt Ordas Tihamérné férjéhez, Hamvassy Ordas Tihamér-
hoz.
VANDA Egy ilyen tárgyat az ember nem egy-két évre vásárol...
ORDAS TIHAMÉR Drágám, manapság a kalap nem divat, egy homlokpánt
megteszi.
MESEMONDÓ Így próbált Tihamér alkudozni. De a nagyravágyó feleség
nagy csapás, a nyúlszőr kalap meglett.
ORDAS TIHAMÉR Ha rohanok, lerepül a fejemről.
VANDA Dehogy repül, odaerősítjük madzaggal ügyesen...
(Elmennek)


Nézegetem a hetediket
Beszélgetek a hatodikkal
Megetetem az ötödiket
Leterítem a negyediket
Napba nézek a harmadikkal
Fejembe csapom a másodikat
Kifeszítem az elsőt
Elhárítom az esőt....
Titokzatos ez a dal...
Titokzatos, de szép.
Mondogatom, hogy értsem...
Magyarázd hát meg nékem!
HANG Történet a csirkéről, a farkasról és az elvarázsolt vadászról.
MESEMONDÓ (nézi a füzetet) Ejha! (A csórényakú csirke úgy nézi magát a kiskanálban, mint egy kézitükörben. A kanál megszólal)
LYUKAS KISKANÁL Mi vagy te, strucc?
CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE Mi az, hogy strucc?
LYUKAS KISKANÁL Hogyhogy mi az, te vagy az.
CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE Nagyon tévedsz, csirke vagyok, csirkének születtem. Mesterségem címere cs.e. Hát a tiéd?
LYUKAS KISKANAL Szeretném én tudni, mi vagyok. Kanalazni nem vagyok alkalmas. Vagyis hát... amolyan nézőkanál még lehetek.
CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE Ne búsulj. Melletted maradok, nézek rajtad keresztül a világba. Hol a jobb szememmel (Néz)... Hol a ballal. (Néz) Jó mulatság! Várj csak, valami kellemetlen szagot érzek.
ORDAS TIHAMÉR Kellemes napot, bogárkáim, hogy ityeg a fityeg?
CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE Kegyed is csirke?
ORDAS TIHAMÉR Persze, csak ... termetesebb az alakom. (Lyukas kiskanálhoz fordul) Kegyed is csirke?
LYUKAS KISKANAL Én elvarázsolt vadász vagyok. Akire ránézek... (Billeg, villog, harsányan:), kilyukad a horpasza vagyis...
ORDAS TIHAMÉR. Áááááh (Elrohan)
LYUKAS KISKANAL (kárörvendően) ... vagyis az oldala. Na, ezt jól megijesztettük. Még a kalapját is itt felejtette.
HANG Történet a fél szőnyegről
MESÉLŐ (maga elé motyog, fürkészi a fehér lapot) Jó-jó, de milyen nyelven beszéltek?
VANDA (mos a farkasvár előtt.)
GÁBOR (jön) Nagysága, vegye meg ezt a szőnyeget.
VANDA Mi nem használunk szőnyeget, beleakad a körmünk.
GÁBOR Hogy-hogy? ... Szép szőnyeg, ócsó.
VANDA Akármilyen olcsó, nincs rá szükségünk.
GÁBOR Az nem lehet, maga finom asszonynak látszik, és ez a szőnyeg külföldi. Adjon érte tíz garast. (Kezdi kibontani) Nézze, milyen szép...
VANDA (tereget, közben futólag odapillant) Hallgasson ide. Szőnyeg nem kell, különben is van vele valami baj. (Bemegy a várba)
GÁBOR (a közönséghez) Nem értem ezt a nagyságát. (ígéretesen Vandához) Naccsága. A szőnyeg fele a piramisban van.
VANDA Miféle piramisban? Nem kell, kész. (Végleg bemegy a farkasvárba)
GÁBOR Itthagyom magának, egy garas sem kell, ha ezt a (megszimatolja a cserepes virágot) ... virágot nekem adja érte.
VANDA Vigye mind a kettőt, a virággal túl sokat kell társalogni, nekem nincs időm arra.
GÁBOR (hóna alá kapja a szőnyeget, megragadja a virágcserepet, indul. A közönséghez, diadalmasan) Ez már döfi.
(Odébb megy. Leteríti a szőnyeget. Alszik.)
MESÉLŐ (költögeti) Maga az a Gábor Gábor?
GÁBOR Mi kell?
MESÉLŐ Lázas a csirke. Nincs az egyedül.
MESÉLŐ Nincs, de mégsem tud meggyógyulni. Üzente, hívjalak haza.
GÁBOR Ha baj van, csőstül jön. Megyek.
HANG Történet a színházban.
BÉLA Meguntam ezt a szabályos világot, ahol a szék szék, a pohár pohár
pohár. Valami változás kellene
JÁRÓKELŐ Bécikém! Sör?
BÉLA Valahogy a vizet jobban kívánom.
II. JÁRÓKELŐ Színházba jön ön?
BÉLA (kedvetlenül) Mit adnak?
II. JÁRÓKELŐ Ma a Pókusz avagy hol az igazság című zenés-táncos dráma
megy. Meglehetős.
BÉLA Lehet szó róla... (Feláll, kimegy)
MESÉLŐ Kezdődik az előadás!
Farkasbalett, csirkeária.
Repülőszőnyeg.
Izom Gábor mutatványa! Tessék, tessék!
(Béla, járókelők leülnek. Vanda érkezik. Sötétedik a szín. Szélzúgás.) A múlt hangzik! ... (A közönséghez) Ha belenézünk a kiskanálba, vagyis (Átmegy a színpad másik felére), ha átnézünk a kiskanálon, a múltba látunk. Szélzúgás. A múlt hangzik
HANGOK Ezt már mondta. Hallottuk már! Tovább!
MESÉLŐ (rendíthetetlen nyugalommal) Együtt élt békében az ember a ter-
mészettel. Először volt a világosság...
GÁBOR (elemlámpát gyújt)
MESÉLŐ (rendíthetetlen nyugalommal) ... Aztán lettek a kövek...
GÁBOR (rávilágít valami dobozokra, aztán erőlködve fölemel egy skatulyát.
Világosodik a szín
) Aztán teremtődtek a növények (A cserép virág előáll.) Lettek az állatok ... de nagyon szelídek voltak. (Kintről
farkasordítás hallatszik
)
MESÉLŐ (kiszól a színfal mögé) Nyughass, Tihamér!
VANDA (bekiált a közönségből) Tihamér, hányra kéred a vacsorát?
MESÉLŐ Pszt!
GÁBOR (fából készült, festett csirkecombot majd nyulat mutat a farkasnak)
TIHAMÉR (mindkétszer utánakap, aztán undorodva elfordul)
GÁBOR (előhúzza a tarisznyájából a lyukas kiskanalat)
A CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE (megkoppintja a kanalat – hangvilla szerep –,
majd dalra fakad
) Dona nobis pacem. (Ordas Tihamér fejéről hirtelen leveszi a gyűrött kalapot, felmutatja a csórényakú csirkét) A kalapban volt.
BÉLA (tapsol) Hogy volt! Remek.
MESÉLŐ (korholóan) Közönség!
(Egy kifeszített dróton lassan csúsztatják a lefelé fordított, kinyitott esernyőt.)
CSÓRÉNYAKÚ CSIRKE (meghajol – tapsolják)
MESEMONDÓ (beteszi az esernyőbe, kilibegnek)
MESEMONDÓ Noé bárkáját látták az előbb, kedves nézőink. És most Her-
kules következik. A sziklából vizet facsar.
GÁBOR (a Mesélőhöz, fojtott hangon) Nincs szikla.
MESÉLŐ Dehogy nincs, ott jön...
(A fél szőnyeg a magasból ereszkedik le. Mesélő a közönséghez fordul)
Ez a repülőszőnyeg! Ezen közlekedik a képzelet és a gondolat.
VANDA Nem úgy van!
GÁBOR Na, de hol a szikla?
(Egy kéz benyújt egy szivacsot. Gábor megragadja, és nagy erővel ösz-
szeszorítja, fölemeli, hogy lássék a csöpögés
.)
MESÉLŐ Most a teremtett lények dalra fakadnak, és táncukkal dicsérik a
Teremtést. (Totális hangzavar és nyüzsgés. A jókedv látványa. A szereplők ki-kiszólnak
a közönséghez)
GÁBOR (kínálja a közönségnek a fél szőnyeget) Üljünk fel a repülőre vagyis
a repülőszőnyegre!
VANDA Tihamér, te csak gyere haza. Nem keveredünk mindenféle szedett-
vedett néppel.
III. JÁRÓKELŐ Bécikém, egy sör most?
BÉLA Dolgom van.
II. JÁRÓKELŐ Tetszett az előadás?
HANG Jön ön? Jön?
(Zene)
Nézegetem a hetediket
Beszélgetek a hatodikkal
Megetetem az ötödiket
Leterítem a negyediket
Napba nézek a harmadikkal
Fejembe csapom a másodikat
Kifeszítem az elsőt
Elhárítom az esőt....
(Titokzatos ez a dal...
Titokzatos, de szép.
Mondogatom, hogy értsem...
Magyarázd hát meg nékem!)

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék