Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1993. június, IV. évfolyam, 6. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
László Noémi

László Noémi
Lobogó
Útjába állj az elmenőnek,
ösvényszélre terítsd magad,
lobogó légy a lengetőnek,
árnyéka annak, aki ad,
cseppkőbarlang ölébe rejtőzz,
mert lényege, mit elveszít;
múlt arcaidból ki ne vetkőzz:
rádhullnak jövő arcaid.
Vigyázz a léptek lágy neszére:
mindenkit elvisz, aki megy,
kifosztottaknak tenyerére
árnyékot nem vet semmi kegy;
a külső fény hamis szerencse,
ha cseppre csepp nő legbelül:
hogy lobogóját elveszejtse,
a lengető elszenderül.
Te vers
Álom küszöbén
ül a vers és
ébrenléttel ámít,
de ébren be nem
járhatod
a szó gyerekszobáit.
 
Tükrödben nem
bomolhat el
a szóródó idő,
te senkiföldjén
röpködő
hamis szitakötő.
Gyerekszerelem
Tudod-e, amit én
nem tudhatok,
amiről holdtöltekor
álmodok;
emlékszel-e,
ha el vagyok feledve,
s velem vagy-e,
amikor nem vagyok?
Álmomban, egyszer,
csak úgy settenkedve,
eljössz-e velem
sétálni a csendbe,
és engeded-e,
ha majd megfagyok,
hogy eltemessenek
a tenyeredbe?

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék