Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2000. augusztus-szeptember, XI. évfolyam, 8-9. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
Demény Péter

Pierrot sanzonjaiból

1. (lemondó)

Hagyj elmennem, mert sok a fájdalom,
a lemondás felgyűlt az arcomon,
a szerelem most tényleg nem elég,
lotyó voltál, nem lettél feleség,
nem akartál, csak használtad a testem,
s azt akarod, a sértést elfeledjem.


2. (sár és vágy)

Nincs semmi baj, most vége, vége, vége,
a szerelem szétszállt a szélbe,
elment a vágy, hiába keresem,
itthagytál, kedves, kegyetlen kedvesem.
Fáradtan már a sorok se a régi,
hol a másod, kit szerettem, az égi,
gyúrom itten, de régen csak a sárból:
ne kenj magadra többet már a vágyból.


3. (kegyetlen alkonyat)

összemaszatolt arcodat
széttöri már az alkonyat
nem akartam hogy itt legyél
már itt az ősz jaj itt a tél
ne nyavalyogj elszáll a bánat
repül a szerelem utánad


4. (unalmas ágyak)

mindent akartam ez lettél belőle
átkerültél egy könnyű léha nőbe
rossz álom lettél vágyak lusta vágya
ágyunk most már a bús unalmak ágya

övön alul már csak ütünk ütünk
a simogatásról leszokott az ujjunk
nem tudhattalak megtalálni többször
kiléptél kiléptél a csöndből

mi ezek itt mi ez a vers
csókolj tágulj szeress szeress
harapj harapj ne tűrd tovább
ezt a képtelen éjszakát


5. (lambadás csillagok)

ki fog derülni nincs tovább
egyre gyűröttebb lesz a vágy
most már nem izgat fel a csókja
nem üvöltök a csillagokra
ez a gyötrelmek lambadája
ő csillagok romantikája
mi kéne mondd meg mit akarsz
tán szerelmes vagy mi a fasz
tán érzelegsz itten nekem
nem kell most már a szerelem
kell a bánatnak annyi bánat
no add ide végre a szádat
hadd csókoljam faljam fel holnapig
a vágy a vágy az majdnem széthasít
az illatod az minden pillanatban eltalál
a tested akarom a tested szerelmet zabál


6. (tangó)

tudom hogy férfi vagy
na mit szólsz hozzá én egy nő vagyok
szemtelen rongy alak
mindent adtam többet nem adhatok

na kopj le végre már
me mingyá kinyitom az ablakot
a farkad is feláll
de most már nélküle is elvagyok

mit gondolsz mennyi vágy
gyűlt föl bennem milyen a testem
keresd meg jóanyád
és csókjaidat elfelejtem

nem tudtam dönteni
illetve dönteni csak így tudok
tűnj el ne könyörögj
a szerelem már régen elhagyott


7. (a hús dicsérete)

vágyom a nőt hűvös halomba
üdvözül a húsa sikongva
beledől ölelő karomba
lelkét vágyom s a teste jut

de minden virág elvirágzik
az ábrándozástól a vágyig
a félelemtől a halálig
mindegyik szerelem hazug

szeretni csak veled akartam
minden örömöt megtagadtam
minden sebemet elvakartam
ne mondd hogy nincs már semmi se

csodát is adtál és mosolyt
mára mindkettő elkopott
tegnap eltűnt a holnapod
zárt ajtón hova menni be


8. (kopog az élet)

Kisded játékainkban már életünk kopog:
mondja, asszonyom, szeretni hogy szokott?
Túl sok soraiban a kétely, kevés a vágy,
mondja, asszonyom, jönne velem tovább?

Szeretném annyira, nem szerette úgy senki,
ha mindenkit feledne, engem úgysem tudna feledni,
mint ahogy, látja kegyed, én sem feledhetem magát:
hát mondja, asszonyom, jönne velem tovább?


9. (a vágy csalása)

Különös lány, rég nem hat rám, nem érdekel a furcsaságod,
szívemet hiába keresed, meg most már többé nem találod,
illetve hogyha megtalálnád, hát én is nagyon meglepődnék:
szomorú szavaim a vágyat régen a szakadékba lökték.

A vágyat, úgy értem, irántad, én réges-régen elfeledtem,
szerelmemet, mi téged illet, elsze- érted már? - elszerettem,
kegyetlen voltam már elégszer, most nem akarok hazug lenni:
csodáltalak, csodáltalak, de tényleg nem érdekel semmi.

Kínoztál éppen eleget, és kínoztalak én is téged,
nem tudlak gyötörni tovább, nem tudok szorongani érted,
nem tudok verset írni hozzád, nem tudok verset írni rólad:
mindig ígérted a csodát, és minden nappal elnapoltad.

Soha olyan gyönyörű éjjel, ő, félelmetes éjszakák,
nem tudtam élni nélküled, nem tudtam nem gondolni rád,
reszkető szívvel, béna aggyal nyugtattam meg a testemet -
de most ennek, mindennek vége. Érted, szenyóra? Elmegyek.
kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék